Minden embernek mást és mást jelent az ünnep, az ünneplés. Van azonban egy olyan ünnepünk, ami szinte mindenki számára egy kicsit másabb, „emberközelibb” a többinél. Ez a karácsony. Ilyenkor mindent és mindenkit békesség jár át, öröm költözik a szívekbe.

A karácsonyi versek a szeretetről csak fokozhatják ezt a varázst, és örömtelibbé tehetik az ünneplést. Megnyílnak a szívek, „kitárulkoznak” a lelkek, hiszen a szeretet ragyogása oly erővel bír, hogy minden bántó érzés visszahúzódik, „elbújik” kis csigaházába.

Ugyanis ma nincs számukra hely sem a szívekben, sem a pompásan megterített asztal körül. Hangzódjanak el akár templomban akár szűk családi körben, a karácsonyi versek a szeretetről feltöltenek, megérintenek bennünket, és mintha még jobb emberré is formálnának.

Mennyire fontos lenne „megfogni” és megtartani ezt az érzést, ami ilyenkor átjár bennünket és egész évben nem csak táplálkozni ebből, hanem eszerint is élni. Jósággal, szeretettel, „békejobbal” közeledni mindig embertársaink felé, és felvállalni, nem félni és szégyellni kimondani érzéseinket, elismerő szavainkat.