Ahány ház, annyi szokás – tartja a mondás. Nincs ez másképp a káposztasavanyítás esetében sem. Bár sok családban nem is készítik el ezt a finomságot, azonban napjainkban is vannak olyanok, akik még bizony a panelben is savanyítanak káposztát. Mi is minden évben berakjuk ezt a finomságot, mégpedig precízen betartva mindent, amit annak idején Édesanyámtól láttunk.

Először is a káposztafejeket gondosan megtakarítjuk, kicsumázzuk, és félretesszük. A többi káposztát, tisztítás után, legyaluljuk, de az sem mindegy, hogyan helyezzük bele a gyaluba, mert úgy kell, hogy szép vékony laskára vágjuk. Közben elkészítjük a csípős paprikát, a tormát, amit vékonyra szeletelünk, a répát vagy a birsalmát, a babérlevelet, szemes borsot, köménymagot, sót, valamint az elmaradhatatlan száras kaprot.

És közben nagyon kellemes illat van a konyhában, a friss káposztáé és a fűszereké együttesen. Ezután következik a tulajdonképpeni berakás, a dézsa aljába mindig egy köteg kaprot helyezünk, erre apró káposztát, a répát, tormát, csípős paprikát és a többi fűszerből is. Megszórjuk sóval, hagyjuk dolgozni azt, majd pedig alaposan megnyomkodjuk. A tetejére helyezünk négy fej, tölteni való káposztát, de ezek is elő vannak készítve úgy, hogy a csumájuk helyét borssal, köménymaggal és sóval töltjük meg.

Ezt a rétegezést addig folytatjuk, amíg van nyers káposzta. Tetejére minden esetben apróra szeletelt káposzta kerüljön. Majd ráhelyezzük a deszkákat, azokra pedig nehéz követ, egy napig víz nélkül állni hagyjuk, másnap pedig feltöltjük úgy, hogy a víz a deszkákat is ellepje. 1-2 hétig melegben tartjuk, majd miután megsavanyodott, hidegre kell vinni, aztán már csak fogyasztani, illetve főzni kell ebből a rendkívül egészséges táplálékból.